Az alacsonyabb kalóriabevitel növeli a hosszú élettartamot – a CALERIE vizsgálat

A CALERIE vizsgálat azt tesztelte, hogy a kalóriabevitel hosszabb távú csökkentése képes-e meghosszabbítani az élettartamot. A CALERIE az angol Comprehensive Assessment of Long-term Effects of Reducing Intake of Energy rövidítése, és a második, egyben fő fázis 2007-ben kezdődött, és 2010-ig tartott.

Olvass tovább, és tudd meg, mit tanult a CALERIE vizsgálat arról, hogyan befolyásolhatja a kalóriacsökkentés az élettartamunk meghosszabbítását.

Miért végezték a CALERIE vizsgálatot?

Számos állatkísérlet kimutatta, hogy a kalóriamegvonás meghosszabbíthatja az élettartamot, és megelőzheti az életkorral összefüggő krónikus betegségek kialakulását. Ez több állatfajnál is megfigyelhető volt, például egereknél és patkányoknál, rovaroknál, sőt akár rhesus majmoknál is (1). Az ilyen eredmények ösztönözték a hasonló vizsgálatok elindítását embereken is.

A CALERIE vizsgálatnak volt egy rövidebb, kisebb mintaszámú I. fázisa 2006-ban (2). Az I. fázist 48 résztvevővel, hat hónapon keresztül végezték, és az eredmények azt mutatták, hogy a kezelt csoport (amely 25%-kal kevesebb kalóriát fogyasztott) esetében alacsonyabb volt:

Personalised guide Build your supplement plan Learn what supplements are right for you →

• inzulinrezisztencia
• LDL koleszterinszint
• testhőmérséklet
• vérinzulin szint
• DNS oxidatív károsodása

Ezeket a következtetéseket rendkívül pozitívnak értékelték, és ez ösztönözte a vizsgálat kiterjesztését, valamint a II. fázis lefolytatását.

Hogyan épült fel a vizsgálat?

A CALERIE vizsgálat második fázisa az elsőnél nagyobb létszámú és hosszabb időtartamú volt. A kutatást 2007. május 8. és 2010. február 26. között végezték. Összesen 238 fiatal, nem elhízott résztvevő vett részt benne. A beválasztási feltételek a következők voltak:

• 22–27,9 közötti BMI
• nem dohányzó
• nem cukorbeteg
• legfeljebb 47 éves (nők), illetve 50 éves (férfiak)
• általánosságban jó egészségi állapot

A résztvevőket véletlenszerűen két csoportra osztották: az egyik csoport 25%-kal csökkentett kalóriatartalmú étrendet követett, míg a másik a szokásos étrendjét folytatta.

A kalória csökkentett étrend fontos jellemzője volt, hogy nem okozott tápanyaghiányt, kizárólag a bevitt kalóriák mennyiségét csökkentették (3).

A vizsgálat teljes időtartama alatt havonta rendszeres ellenőrzéseket végeztek, amelyek során az alábbiakat követték nyomon:

• vérnyomás
• pulzusszám
• testmaghőmérséklet
• derékkörfogat
• testösszetétel és csontsűrűség
• nyugalmi anyagcsere
• orális glükóztolerancia-teszt
• izomerő vizsgálata
• immunrendszer működésének vizsgálata

A vizsgálat felépítéséről és további részleteiről itt olvashatsz bővebben.

Milyen eredményeket hozott a vizsgálat?

Az első fázishoz hasonlóan a nagyobb, II. fázis is kedvező eredményeket hozott. A fiatal, egészséges résztvevőknél a kalóriadeficit jelentősen csökkentette a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Pontosabban, a legfontosabb szív és érrendszeri kockázati tényezők mind javultak, többek között:

• LDL-koleszterinszint
• összkoleszterin/HDL-koleszterin arány
• szisztolés és diasztolés vérnyomás
• C-reaktív protein (CRP) szint
• inzulinérzékenység

Jelentős javulást figyeltek meg a DNS öregedésével összefüggő egyik biomarker, a metiláció tekintetében is. A vizsgálat két éve alatt a kalóriacsökkentett étrendet követő résztvevők – akik átlagosan 11,9%-kal kevesebb kalóriát fogyasztottak – átlagosan 7,5 kilogrammot fogytak.

Érdemes kevesebbet enni, hogy tovább élj?

Röviden: a kalóriacsökkentett étrend két év alatt érdekes és kedvező eredményeket mutatott, azonban nem feltétlenül megfelelő mindenki számára.

Nagyon fontos, hogy pontosan meghatározd, mennyi kalóriára van szükséged naponta, mert előfordulhat, hogy már eleve kalóriadeficitben vagy. Ha ennél is kevesebbet fogyasztasz, az veszélyes lehet, és megnőhet a tápanyaghiány kialakulásának kockázata. Ezért egy ilyen étrendet érdemes dietetikus segítségével megtervezni, vagy az alkalmazása előtt konzultálni kezelőorvosoddal vagy más egészségügyi szakemberrel.

Általánosságban úgy tűnik, hogy a kevesebb kalória fogyasztása nagyon kedvező hatással van a szervezetünkre. Hozzájárulhat a szív egészségének megőrzéséhez és az időskori életminőség javításához.

Irodalom:

1. Eat less, live more. (2006). Egyél kevesebbet, élj tovább. The Economist.
2. Waziry R, Ryan CP, Corcoran DL, Huffman KM, Kobor MS, Kothari M, Graf GH, Kraus VB, Kraus WE, Lin DTS, Pieper CF, Ramaker ME, Bhapkar M, Das SK, Ferrucci L, Hastings WJ, Kebbe M, Parker DC, Racette SB, Shalev I, Schilling B, Belsky DW. A hosszú távú kalóriamegszorítás hatása a biológiai öregedés DNS-metiláción alapuló mérőszámaira egészséges felnőtteknél a CALERIE vizsgálatban. Nat Aging. 2023. március;3(3):248–257. doi: 10.1038/s43587-022-00357-y.
3. Mattison JA, Roth GS, Beasley TM, Tilmont EM, Handy AM, Herbert RL, Longo DL, Allison DB, Young JE, Bryant M, Barnard D, Ward WF, Qi W, Ingram DK, de Cabo R. A kalóriamegszorítás hatása a rhesusmajmok egészségére és túlélésére az NIA vizsgálatban. Nature. 2012. szeptember 13.;489(7415):318–321. doi: 10.1038/nature11432.