Mi ez? Miért van rá szükségünk? Hol találhatjuk meg?
Mi ez?
A bizonyítékokon alapuló kutatás (evidence-based research) pontosan azt jelenti, amit a neve sugall: olyan tanulmányokat, amelyeket gyakran tudósok és akadémikusok végeznek, és amelyek kísérletek segítségével vizsgálják egy elképzelés érvényességét. Mivel a kísérleteknek eredményei vannak – függetlenül attól, hogy ezek pozitívak vagy negatívak –, ezek az eredmények bizonyítékként szolgálnak. Amikor elegendő számú ilyen vizsgálat készül el, különösen az úgynevezett „arany standard” módszerrel – például kettős vak, kontrollcsoportos vizsgálat formájában, ahol a résztvevők egyik fele a valódi étrend-kiegészítőt kapja, a másik fele pedig placebót, miközben a kutatók sem tudják, ki melyiket kapta –, ez hiteles adatokat eredményez. Ezek az adatok aztán felhasználhatók arra, hogy alátámasszák vagy megcáfolják az adott étrend-kiegészítővel kapcsolatos hipotézist.
Miért van rá szükségünk?
A modern orvostudomány világában számos megelőző kezelés tartalmaz étrend-kiegészítőket. Például az egyik leggyakrabban szedett étrend-kiegészítő a világon a D-vitamin. Sok ember szenved D-vitamin-hiányban, mert nem töltenek elegendő időt napfényben, amely ennek elsődleges természetes forrása. Tudjuk, hogy az embereknek szükségük van D-vitamin-pótlásra, mert több ezer kutatás újra és újra igazolta ennek hatékonyságát.
Minden új kezelés vagy kedvező hatás esetében, amelyet azzal érhetünk el, hogy megváltoztatjuk, mit fogyasztunk és hogyan élünk, általában léteznek olyan tanulmányok, amelyek segítenek jobban megérteni ezeket a hatásokat, és eldönteni, hogy valóban hihetünk-e a felhajtásnak.
Előfordulhatott már, hogy újságban vagy magazinban olvastál egy cikket valamilyen hatalmas felfedezésről, amely forradalmasíthatja az egészségmegőrzést. Például arról, hogy milyen káros a túl sok ülés, vagy hogy a késő esti telefonhasználat – a kék fénynek való kitettség miatt – ronthatja az alvás minőségét. Amit azonban talán nem vettél észre, hogy ezek a cikkek néha, de nem mindig, hivatkoznak egy tanulmányra, amely alátámasztja az állításaikat.
Fontos, hogy mielőtt ezeket a tanácsokat tényként elfogadnánk, ellenőrizzük, valóban van-e bizonyíték az állítások mögött. Túl gyakran előfordul, hogy tartalomkészítők és újságírók eltúlozzák a pozitív vagy negatív eredményeket, vagy egyszerűen nincs elég hely a cikkükben arra, hogy megemlítsék a részleteket és a korlátokat. A legtöbbször azonban legalább egy hivatkozást találhatunk a cikkben arra a kutatásra, amelyre építenek. És itt válik igazán érdekessé a dolog.
Amennyiben a tanulmány megtalálható, saját kezedbe veheted a tényellenőrzést, és eldöntheted, hogy valóban van-e valami tanulság a kutatásban, vagy csak több volt a beszéd, mint a valós eredmény. A legbátrabbak pedig akár saját kutatásba is kezdhetnek, és az interneten elérhető több millió tanulmány között kereshetnek olyanokat, amelyek őket érdeklik.
Hol találhatjuk meg?
A bizonyítékokon alapuló kutatások egyik legmegbízhatóbb forrása a PubMed. Ez egy online tudományos kutatási adatbázis, amely kiváló forrás az evidence-based kutatások megtalálásához. Gyakran hangzanak el állítások az elfogyasztott ételek, az életmódunk, a környezetünk, illetve természetesen az általunk szedett étrend-kiegészítők előnyeiről vagy káros hatásairól. Azonban amikor ezeket az állításokat úgy teszik, hogy nem hivatkoznak arra a tanulmányra, amely bizonyítja őket – vagy ami majdnem ugyanilyen problémás, amikor eltúlozzák egy kutatás eredményeinek hitelességét, például azért, mert a mintanagyság nem volt elég nagy, a résztvevők összetétele torzított volt, vagy más tényezők kényelmesen befolyásolták az eredményeket –, az olvasók könnyen félrevezethetők.
Jó vagy rossz értelemben, a legtöbb ember nem érdeklődik a bonyolult tudományos kutatások részletes átböngészése iránt, ami valóban nem egyszerű feladat. Mégis fontos, hogy azok, akik szeretnék saját kezükbe venni az egészségük irányítását, és inkább megelőzni szeretnék a problémákat, mint megvárni a betegségek és állapotok tüneteinek megjelenését – amelyeket korai szakaszban sokkal könnyebb lenne elkerülni –, megtanulják megkülönböztetni a tényeket az áltudománytól.
Milyen figyelmeztető jelekre érdemes figyelni?
Anélkül is lehet megítélni egy kutatás hitelességét, hogy órákat töltenénk a szakirodalom böngészésével.
Hivatkozások
Egyrészt mindig jobb, ha egy állítást több egymást megerősítő kutatás támaszt alá, nem pedig csak egyetlen tanulmány. A PubMed irodalma tele van különböző kutatásokat összekapcsoló hivatkozásokkal. Ha egy állítólagosan tudományos állítás vizsgálata során egyáltalán nem található kutatás, vagy csupán egyetlen olyan tanulmány létezik, amelyre más publikációk nem hivatkoznak, az mindenképpen figyelmeztető jel lehet.
Emberek vagy állatok?
Az etikai kérdéseket félretéve: a kutatás laboratóriumi állatokon (például egereken vagy majmokon), más élőlényeken, vagy embereken alapul? A kutatási folyamat egyik tipikus lépcsőfoka az, hogy először mikroorganizmusokon (élesztő, baktériumok stb.) végeznek vizsgálatokat, bár ezt a lépést néha kihagyják, és a kutatás rögtön egerekkel kezdődik. Ha az egereken kapott eredmények ígéretesek, bizonyos esetekben emberi önkéntes csoportokat is bevonnak. Ez természetesen a folyamat erősen leegyszerűsített leírása, de fontos megjegyezni, hogy az új kutatási területek ritkán indulnak közvetlenül emberi vizsgálatokkal. Ennek számos tudományosan indokolt oka van, és bár néha az egereken tett felfedezések összefüggésbe hozhatók hasonló emberi eredményekkel, ez korántsem mindig van így. Ezért mindig érdemes óvatosnak lenni és alaposan ellenőrizni az információkat.
Mintanagyság
A vizsgálatban részt vevő alanyok száma – vagyis a minta nagysága –, legyen szó egerekről vagy emberekről, szintén nagyon fontos tényező. Hány embert vizsgáltak? Tízet? Negyvenet? Tízezret? Ez óriási különbséget jelenthet.
Statisztikailag ami egyetlen vizsgálati alannyal egyszer megtörténik, nem biztos, hogy ugyanúgy bekövetkezik másoknál is. Sok kutatás, különösen az embereken végzett vizsgálatok, kis létszámú – gyakran kevesebb mint száz főből álló – csoportokon alapulnak. Ennek jó oka van: nagy létszámú embercsoportok megszervezése időigényes és költséges. Bár már harminc független vizsgálati alany is minimális alapot adhat statisztikailag releváns eredményekhez, ez még könnyen problémás lehet. Általánosságban elmondható: minél nagyobb a mintanagyság, annál jobb.
Az eredmények mértéke
A kutatási eredmények egyik gyakran figyelmen kívül hagyott részlete az eredmények változásának mértéke. Sok vizsgálat valamilyen különbséget mér: például a résztvevőknél magasabb értékeket várnak bizonyos vérmarkerekben, vagy a résztvevők saját maguk értékelik szubjektíven, mennyire érzik állapotuk javulását.
Számtalan tanulmány mutat ki 3–6%-os változást. Bizonyos esetekben ez forradalmi eredmény lehet, máskor viszont alig észrevehető. Például egy mindössze 3%-os változás az energiaszintben a nap folyamán gyakorlatilag elhanyagolható lehet. Ez lényegében a hibahatár kérdéséhez kapcsolódik. Hogy mi számít valóban pozitív változásnak, kutatásonként eltérő lehet. Egy tanulmány hitelességének értékelésekor érdemes figyelembe venni a változás mértékét, és feltenni magunknak a kérdést: ez valóban elég jelentős ahhoz, hogy komolyan vegyük, vagy nagyobb, egyértelműbb eredményekre lenne szükség?
Demográfia
Ha a vizsgálat embereken történt, a következő fontos szempont az, hogy kik voltak a résztvevők. Erről általában nem található túl sok információ, de a résztvevők életkora és neme rendszerint elérhető. Néha életmódbeli szokásokat is feltüntetnek, például hogy dohányosok vagy nem dohányzók voltak-e, milyen mozgási előzményeik voltak stb. Annak megértése, hogy te magad mennyire hasonlítasz a vizsgálat alanyaihoz, segíthet eldönteni, hogy az eredmények mennyire relevánsak a saját fiziológiai állapotodra nézve.
